Itt kéne jönnie annak, hogy mennyire szeretek a fényekkel, árnyékokkal játszani gyerekkorom óta, de ez nem igaz. Minden amit az esküvői fotózásról tudok, azt autidakta módon szereztem meg, a fényképészeti oklevelem pedig már aktív esküvői fotósként kaptam kézhez. Ráadásul ami fotós szabályt tanítottak azt rendre figyelmen kívül hagyom. Sosem fotóztam analóg géppel, lehet egy filmtekercset sem tudnék befűzni. Mániákusan nappal szemben szeretek fotózni, nem igazán érdekel ha egy kép dőlne és lelkesen ferdítem el a színeket. Ahogy azt a lelkes fiatalabb fotósoknak szoktam mondani, mindig a saját fejük után menjenek, én is azt teszem. Az elmúlt tíz év során az esküvői fényképészet lett az egyetlen foglalkozásom. Vagy még inkább hivatásom. Főállású fotós vagyok és régebb óta szeretem az esküvők és lakodalmak világát mint ahogy azt a trendek megkövetelik. És messzemenőkig nem szeretem ha fotóművésznek hívnak. Én csak egy esküvői fényképész vagyok és ez számomra a világ legjobb munkája